A mai részben ismét szerepelni fognak az Arryn ház sólymos lovagjai. Az évadban már harmadszor. De ebben a részben sem( ahogy eddig sem) ők lesznek a középpontban. A völgy urai ugyebár az Arryn ház tagjai, és annak végében áll a Sasfészek. De a Völgy akkora és olyan hosszú, hogy sok más embertörzs is él itt. Ezek voltak a völgy klánjai, kik még az elsőktől származtak és rokonságot mutattak a falon túli vadakkal. Az Arryn lovagok jó párszor összetűzésbe keveredtek már velük. Kis klánokban éltek, melyek közül a Festett Kutyák voltak a legtöbben. Ők voltak a legharciasabb klán. De voltak még a Kővarjak, a Megégetettek, a Feketefülűek, a Holdtestvérek és a Köd Fiai meg még sok apróbb klán is kiket nem neveztek meg. Két csatát is leírok ezúttal egy részben.

1 Csata: A fősepton Sasfészekből tart Királyvárba, hogy végre megpihenjen otthon. Egy kis fedett kupolás kocsin szállították amit egy parasztgyerek irányított és 2 ló húzott. A kocsi előtt és mögött is 20-20 lovas lépegetett, kíséretként.  A Főesepton halkan olvasott egy könyvet miközben egy légy szállt be az ablak redőin át és megcsípte a kezét. A septon lecsapta a bosszantó állatot, de ekkor az egész kocsit és a környékét ellepték a döglegyek. A menet megállt és a septon kinézett az ablak rácsának résein. A szemközti egy kéthetes hulla lengett. Egy Arryn lovag. A katonák a környéket fürkészték tekintetükkel, amikor az egyik testőrbe egy nyíl vágódott és lezuhant a lováról. Az erdő felől hatalmas ordítás viszhangzott, mire a Festett Kutyák klánja kirohant az erdőből és keresztül a patakon a lovagok felé. Azok pedig a kocsi és a patak közé irányították a lovaikat és sorfalat álltak at állatokkal, hogy védjék a septont. Ott vártak kivont kardokkal. Néhány lovas azonban rohamozni kezdett feléjük. Kettőt azonnal lelőttek a nyeregből, a többi tovább rohant. Közben wgy pár katonát gyalogosan is elindítottak a klán felé. A lovasok már elérték a Festett Kutyákat. 20-at levágtak közülük de túlságosan bemerészkedtek a vonalaikon túlra és az erdőben rejtőző íjászoknak is könnyű célpontot nyújtottak. Sokat kegyetlenül lemészároltak. Egy rohamozó lovast is megöltek. Úgy, hogy felhasították a lovat a nyakától a faráig aztán átugrottak a rángó állat felett és a lovasba mélyesztették a pengéket. A fogatvezető ekkor kapott észbe és bemászott a septon mellé, hogy biztonságban legyen. Egy Arryn lovag 2 embert is lehasított a fogatról, mert el akarták vezetni a lovakat. Mindenkit megöltek és 5 embert visszaszorítottak a kocsihoz. A Festett Kutyák félkörben állták körübe az ellent. A Völgy lovagjai rettegve várták mi fog történni velük. Mindegyikük görcsösen, két kézzel markolta a pengéjét és le nem vették a szemüket a rájuk vicsorgó vademberekről. Egyszercsak megnyílt a soruk és egy magasabb fickó-vélhetően a vezérük-az emberei elé lépett és az 5 lovag közül az egyikre mutatott fejszéjével.

-Te! Mutasd mit tudsz!

Az Arryn nekilendült és ahogy a fát szokás vágni, úgy akarta a lovag is kettévágni a vezér fejét. A Vezér azonban maga felé emelte 2 fokosát és közre fogta vele a pengéket. miközben gyomorszájon térdelte a lovagot és balkézből a sisakját is behorpasztotta a sisakja fokával.

-Ki jön?- kérdezte megint mikor egy újabb kardforgató csapott rá.  A vadember eldobta fejszéit és elkapta az Arryn karját, aztán átvetette a vállán páncélostól. Egyenként törte ki az ujjait és végül a saját kardját húzta végig szép lassan a lovag torkán. A megmaradt harcosok már kétszer is meggondolták a dolgot és kegyelemért könyörögve térdre rogytak és könyörögni kezdtek. De persze nem volt kegyelem. A vezér helyébe néhány lándzsás lépett és leszurkálták őket. A többiek közül pedig két embert beküldtek a hintóba, hogy szedjék ki a főseptont. Elhúzták a függönyt és a septon máris támadásba lendült de elvétette és megfizetett merészségéért, mert egy egy számszeríjász keresztüllőtte a koponyáját és belépett a kocsiba. A kocsis elkapta és eltörte a nyakát. Erre bement még két klántag és kirángatták a vezér elé. Az elősször beletúrt a fiú dús hajába majd erősen megmarkolta és tekintetét az övéhez emelte.

-Mond el, hogy mit láttál itt! Mond el azt is, hogy ez a terület a miénk és vámot szedünk az áthaladóktól, vagy pénzben vagy vérben. Ne merjetek mégegyszer hadsereget hozni ide vagy mind meghaltok. Nagyott taszított a gyereken és embereivel hozzákezdett az Arryn lovagok fára aggatásához.

Kerek egy évvel később a 2. csata:  Robert a Baratheon házból, a jelenlegi király kérést kapott barátjától, Robert Arryntól, hogy nem venné rosz néven ha a Völgybe küldene pár száz Baratheon katonát, hogy kiirtsák onnan a klánokat, egytől-egyig. A győztes Festett Kutyák már visszatértek otthonaikba, csakhogy most nem egy kis csapat lovagot kellett szétzúzniuk, hanem két nagy sereget. A Festett Kutyák vezére embereket menesztett minden klánhoz, mert tudta jól, hogy egyedül szinte semmi esélyük sincs. Viszont csak 5 klánt tudtak egyesíteni az övéjükkel. A többi talán gyáva volt, vagy egyébb okokra hivatkozva nem avatkozott a harcba. A Baratheon had előbb átkelt a folyóvidéken majd a Völgybe ért és elérte a Bátordal vára előtti ösvényt. Nem is sejtették, hogy egyenest egy csapdába sétálnak. Csak amikor már túl késő volt. Ugyanis hirtelen egy hatalmas, indákon hintázó fatörzs közeledett szemből feléjük. Telibe találta a sereget és agyonnyimott sok embert. Aztán kétoldalról is becsapódott eg-egy farönk. Volt más is. A farönkökön sok sok ember állt,fegyverekkel. Becsapódtak a feketefülűek is. Leugráltak és megkezdték a vérontást. Szedett-vedett banda voltak, bicskákkal, fejszékkel meg vasvillákkal. Nevüket onnan kapták, hogy levágták ellenfeleik fülét majd gyorsan elosontak. Nem is hiába, mert egy Arryn csapat közeledett a megmaradt Baratheonokhoz. A két sereg együtt kirohant a közeli síkságra, ahol már várták őket. 6 klán egyesült ellenük, a Festett Kutyák vezetésével. A lovagok pajzsfalba rendeződtek. A klántagok pedig habozás nélkül beléjük rohantak és átugráltak a pajzsokon, majd belülről bomlasztották a soraikat. A BAratheon és az Arryn had megbomlott és ember ember ellen küzdöttek. A Festett Kutyák vérgőzös őrjöngéssel vagdalkoztak és hamar szétkergették a lovagokat. A csatákat megnyerték ugyan, de a haborúnak még közel sincs vége.